Az Akhal-tekini
a türkmének büszkesége
Tulajdonságai:
Vérmérséklete: melegvérű
Marmagasság: kb. 155 cm
Szín:sárga, pej vagy fakó,rézszínű árnyalattal, ritkán palomino vagy szürke
Felépítése: finom fej, hosszú fülek,hosszú magasan illeszkedő nyak, dőlt vállak, hosszú hát, különösen hosszú lábak, rendkívül rövid bőrű és szőrű fajta, vékony szárú sörénnyel és farokkal
Jellemzők:kitartó, ellenálló, szélsőséges körülmények között is komoly teljesítményre képes, intelligensek, tehetséges ugró- és díjló, galoppversenyekre is alkalmas
Hasznosítás:hátaslóként
Származási hely: Türkmenisztás
Eredet: Kr. e. 3000-2000 körül
Élettere: Sivatag
Története
Egy elmélet szerint nem az Arab telivér, hanem az akhal-tekinia legrégebbi lófajta a világon. Hérodotosz ókori történet író leírása szerint ugyanis Xerxész seregében szolgáló arabok tevéken, nem pedig lovon ültek, míg volt egy szent hintó, amit tíz, valószínűleg Akhal-tekini mén húzott.
A fajta Türkmenisztánból származik, melynek címer állata és szimbóluma a mai napig. A fajta nevét a Kara-kum sivatag szélén található Akhal-oázisról, valamint az ott élt teke nevű törzsről kapta. Eredete ismeretlen, de a 3. típusú, Ázsiából származó ló utódjának tartják.
Az Akhal-tekini száraz, terméketlen vidéken őshonos, így nem csoda, hogy sokan a világ legszívósabb, legellenállóbb fajtájának tartják. Az Akhal-tekini kevés élelmet, de viszonylag sok fehérjemennyiséget igényel, ezért gyakori, hogy gazdája a takarmánykén szolgáló árpába vajat és tojást is kever.
Az Akahal-tekinire számos uralkodó tartott igényt:a perzsa Deareioszkirály is rajongott értük, állítólag Nagy Sándor kedvenc lova, Bukefalosz is ehhez a fajtához tartozott. Az Akhal-Tekini a kínai, majd később a mongol és török hadsereg használta.
A fajta kitűnő jármoddal és ugróképességgel rendelkezik. Használják versenylóként és újabban díjugratásban és díjlovaglásban is. A nyugati országok nem tartják alkalmasnak a teljesítmény sportra, mivel kis méretéhez képest hosszú a háta.Az egyedek nyak a normákhoz képest túl magasan illesztett, így a ló szája a lovas keze fölött van, ami megnehezíti az irányítását.
Az Akhal-tekini egyedi felbecsülhetetlen értékű fajta. Megőrzését Türkmenisztán nemzeti kötelességének tekinti.A tenyésztés központja Kr. e. 1000 óta Asgabat.