Lófajták

Andalúz

a világ első hátaslova

Tulajdonságai:

Vérmérséklet: melegvérű

Marmagasság: 162-167 cm

Szín:leggyakrabban szürke vagy pej, de fekete is megengedett

Felépítése: nemes egyenes fej, széles homlok, viszonylag rövid test, nagy                    szemek, erős ívelt nyak, erőteljes széles vállak, gömbölyű far,                      közepesen hosszú erős lábak, dús és hossz sörény és farok

Jellemzői: atletikus, fordulékony, intelligens, tanulékony, megbízható,                           jármódjai jó minőségűek:Ütemes lépés, akciós ügetés,nyugodt                     lapos vágta

Hasznosítás:hátaslóként

Származási hely: Spanyolország, Jerez de la Frontera

Eredet:Történelem előtt                                                                                 Élettere: mediterrán éghajlat

Története

Az Andalúz hivatalos neve a 20. század eleje óta ,, tisztavérű spanyol fajta" (pura raza espanola). Az Andalúz kifejezés a fajta származási helyére utal, de ezt a nevet a köznyelv számos egyéb,nem tisztán tenyésztett, de a térségben élő egyedre is használja, ezért látták szükségesnek egy új, pontos név bevezetése.

A kr.e. 4000 körül készült barlangrajzok szerint az Andalúz őseit ebben az időszakban is lovagolták,ami a történelmi kutatások jelenlegi állása szerint azt jelenti,hogy ezeket a lovakat használták a világon először hátasként.

A fajta amely a Guadalquivir folyóvidékén alakult ki, egyes elméletek szerint a tarpáneredetű sorraia póni leszármazottja,és bizonyítható,hogy az Andalúzt már Julius Caesar korában is idegen vértől mentesen tenyésztették.

A spanyol ló számos uralkodót elbűvölt: az Andalúz szerelmese volt Caligula római császár, Oroszlánszívű Richárd, Nagy Frigyes és Napóleon is.Emellett szinte minden királyi és udvartartás elengedhetetlen ,,kelléke" volt a spanyol ló vagy valamely olyan fajta, amelyre a spanyol vér is hatással volt. Választék pedig volt bőven, hisz az andalúztól eredeztethető lipicai, a nápolyi, az altér-real, a lustino és a kladrubi is. Kisebb hányadban, de szintén található spanyol vér a nóniusz, a holsteini, a hannoveri, a württembergi és valószínűleg a connemara fajtában is. Spanyol eredetű volt az Angol telivér fajta kialakításához használt kancák egy része is. A spanyol ló a hidegvérűek közül hatott a boulogne-ira és a norira is. Északi- és Dél-Amerika lótenyésztésében szinte minden fajta spanyol ősöktől eredeztethető. Ma már lehetetlen megmondani, hogy a más fajtákban használt spanyol vérvonalak mekkora hányada volt Andalúz, az viszont bizonyos, hogy a fajta küllemei jegyei gyakorlatilag minden, itt felsorolt fajta egyedien felelhetők. 

Az Andalúz lovat már a kezdetektől elsősorban hátaslóként hátaslóként hasznosították. A fajta tenyésztése a középkor utolsó századaiban a délspanyol karthauzi kolostorban folyt. Egy híres nemes, Don Alvaro Obertus de la Valeto végrendeletében a szerzetesrendre hagyott egy       40km2-es, lótenyésztésre kiválóan alkalmas területet, így 1476-ban bekövetkezett halála után a lovakhoz jól értő karthauzok vették át a tenyésztés vezetését. A három legfontosabb tiszta vérű tenyészet   Jerez de la Fronetera, Sevilla és Casallo környékén működött. Ezen kívül jelentős volt a nemesi családok Andalúz állománya is: a zamoranos, a gumanes és a valenzuelas mind-mind ilyen magántulajdoni ménes volt.

Az Andalúz méneseket több súlyos csapás érte: Napóleon seregei számos egyedet zsákmányoltak, de szerencsére a szerzetesek eltudták rejteni az állomány egy részét. 1832-ben pusztított  az ekkor már nem karthauzi kézen élő állományban, ami csak néhány egyed élt túl.A spanyol kormány ezután egészen az egészen az 1960-as évekig kiviteli tilalmat rendelt el az Andalúzra, az állomány regenerlása érdekében.

A fajta ma az egyik legkedveltebb hátasló a világon:egyedül Andalúziában 124 ezer tenyészkanca található. A fajta rokontenyésztése tilos, és erre a nagy egyedszám miatt nincs is szükség. 

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat